A kertészek jól tudják, hogy ha rendszeresen figyelmet fordítanak egy növényre, ha öntözik, szeretettel ápolják, akkor az gyarapodik, és gyönyörű virágokkal vagy ízes gyümölcsökkel ajándékoz meg.
Szánj mindennap időt arra, hogy kötelező teendőid mellett azzal is foglalatoskodj, amit igazán, szívből-lélekből kedvelsz. Mert ha valami iránt lelkesedést érzel, akkor teljes figyelmedet ráfordítod, szívvel-lélekkel gondozod, ápolod s így az odafigyelés végül meghozza gyümölcseit.
Ez a te kreatív kifejeződési módod, rajtad keresztül és általad, az alkotásaiddal fejezi ki önmagát a tudat.
Ha egy olyan ötlet fogant meg benned, ami teljesen lázba hoz, kreatív energiákkal tölt fel, akkor ne habozz! Ne gondolkozz, ne töprengj, hogy érdemes-e vele foglalatoskodni, hanem vesd bele magad!
Amikor érzed magadban a vágyat, hogy megvalósíts valamit vagy kifejezhesd valamilyen formában önmagad, amikor ez a vágy forró, lüktető energiával tölt fel s kitörésre vágyik, akkor adj néki szabad utat!
Ha nincs lehetőséged, hogy főállásban azzal foglalkozz, amit igazán nagyon kedvelsz, akkor tedd szórakozásképpen, szabad idődben. Mindegy, csak foglalkozz vele. Emlékezz arra, hogy
Amire figyelmet és energiát fordítasz, az gyarapodik. S amitől figyelmet, energiát vonsz el, az elsorvad.
Ha megállíthatatlanul tombol benned a lelkesedés, a tenni vágyás, akkor ne habozz, hanem vágj bele! Tedd, amikor teheted s annyi időt, amennyit csak lehet! Szeresd, öleld magadhoz, vizsgálgasd, kísérletezz vele, tudj meg róla mindent, ami megtudható, és tapasztald meg, ami megtapasztalható – hagyd, hogy eggyé válj vele. Ez a közvetlen megismerés útja: a bölcsességé.
Kezdetben az elméd pörög, variációkon dolgozik. Amikor a lehetőségeit kiaknázta, akkor kifárad. Amikor már csak egyre csapnivalóbb megoldások jutnak az eszedbe, föladod. Megpihensz önmagadban, a tudatosságban, s hagyod, hogy leülepedjenek a beléd áramlott információk. Hagyod, hogy az elméd lelassuljon, nyugodttá és békéssé váljon, hagyod, hogy a gondolatok áramlata elcsituljon.
Ha az elme megtette a munkáját, kifárad, feladja. S te is megpihensz a tudatosságban, minden lehetőség szülőanyjában. Hagyod, hogy felszínre bukkanjanak spontánul, megerőltetés nélkül a további, igazán kreatív ötletek. Ezeket már nem a gondolatokba veszett elme alkotja, hanem intuitíven, a közvetlen megtapasztalás által a bölcsességed sugallja.
Úgy lehetsz kreatív, ha pulzálva működsz: olykor meditálsz, megfigyelő tudatossággal fürkészel, felismersz dolgokat és megtapasztalsz, máskor, ha tenned kell valamit, akkor teljes odaadással megteszed.
Amikor nem kell tenned semmit, akkor megpihensz a tiszta tudatosságban.
Tégy és légy! Légy és tégy! – Ez a kreativitás receptje.
(Részlet Kery Ervin: "A tudatosság kézikönyve" c. könyvéből)
