A jelenlét boldogsága (Hogy érzed magad most?)

Ha visszaemlékezel az életedre, akkor láthatod, hogy csak azokban a pillanatokban voltál felhőtlenül boldog, akkor érezted magad jól a bőrödben, ha jelen voltál s élvezted a létezést.

Van egy ősi, vallásos adoma, ami szerint Isten minden  pillanatban meghív téged hozzá: „'Jer és légy velem, légy velem itt és most a mennyek országában!” De te soha nem vagy jelen, hanem a fejedben veszel el, múltbéli történeteidben kószálsz vagy a jövőről álmodozol, s nem hallod meg a most, az éppen most elhangzó hívó szót:  „Jer`, légy velem, légy itt és most!”

Gyakorold minél többször, vizsgáld meg rendszeresen, hogy miként viszonyulsz a jelen pillanathoz? El tudod fogadni olyannak, amilyen? Magadba tudod fogadni olyanként a most levő valóságot, mint amilyen? Vagy pedig elutasítod, mert a jelen pillanat nem teljesen olyan, mint amilyennek lennie kellene? El tudod teljesen fogadni azt, ami most van?

Valahányszor nem érzed jól magad, vedd észre, hogy ez azért van, mert valami nem tetszik neked, elutasítod a valóságot, s görcsösen ellenállsz annak, ami van.

Ez a görcsös ellenállás, az egó az, ami megkeseríti az életedet. Ha nincsen semmilyen ellenérzésed, hanem teljesen beleengeded magad a jelen pillanatba, ha benne élsz, akkor megváltozik nemcsak a hangulatod, hanem önmagad érzékelése is. Kristálytisztán tudod és érzed, hogy itt vagy, jelen vagy, mint egy emberbőrbe bújt szellem, aki élvezi a létezés örömét.

˜

Tehát: Ha visszaemlékezel az életedre, akkor láthatod, hogy csak azokban a pillanatokban voltál felhőtlenül boldog, ha jelen voltál s élvezted a létezést.

Talán valami régi terved sikerült és te megnyugodva felsóhajtottál: „Vége! Sikerült!”. Megkönnyebbültél, s az öröm hullámai járták át a testedet, és élvezted, hogy élsz. A nap sugarai téged simogattak, a madarak neked daloltak, magadba szívtad az ételek illatát és ízét, s örömmel részt vettél egy játék izgalmaiban –  élvezted minden pillanatát a létezésednek. Nem gondolkodtál róla, hanem átadtad magad az életnek, és maradéktalanul élvezted. Ilyenkor elégedett és boldog voltál, stressz nélkül, mély, belső nyugalomban.

Vedd észre, most: Jelen vagy, létezel és élvezd a létezést!

˜

Gyakran megkérdezheted önmagadtól: elfogadom a mostot olyannak, amilyen? Ha észreveszed, hogy bármiképpen ellenállsz annak, ami most van, ebben a tudomásul vételben jelen van a tudatosság is: „Nem voltam jelen, mert elutasítottam a valóságot, ami nem tetszett nekem.” S ahogy ezt a „nem-jelenlétet” felismerted, úgy ismét jelenlevővé váltál. Nem voltál jelen, de újra itt és most jelen vagy, tudod és érzed, hogy jelen vagy.

Néha adódhatnak olyan élethelyzetek, amelyeket semmiképpen sem tudsz elfogadni: „Ezt egyszerűen nem tudom elfogadni! Ennek nem szabadna így történnie”. Ha úgy érzed, hogy a most pillanata nem olyan, mint amilyennek kellene lennie, ha számodra elfogadhatatlan az a helyzet, amiben vagy, akkor oldd meg! Ha nem tudsz benne élni, ha nem tudod számodra is elfogadható módon megoldani a szituációt, akkor lépj ki belőle!

A lényeg: változtass valamit, hogy megint otthon érezhesd magad az életedben!

Ha kizárólagosan csak a jelen pillanatra fókuszál a figyelmed, akkor éber vagy, tudatos vagy, tudod, hogy mi történik benned és körülötted. Ha valami vészhelyzet támad, könnyen észreveszed, s ha probléma merül fel, akkor meglátod a pillanat teljességében azt a megoldást, „ami adja magát”.

Bármilyen kihívás, "probléma" bukkan fel, az magában foglalja a megoldást is – csak észre kell venned benne.  S ez csak akkor lehetséges, ha jelen vagy, itt és most tudatában vagy annak, hogy vagy ; ha tudatos vagy..

(Részlet Kery Ervin: "A tudatosság kézikönyve" c. könyvéből)